Leányvár Sramli

1997 nyarának végén, miután találkoztunk Gyarmati Györggyel, aki elvállalta egy zenekar alapításának szakmai felügyeletét, elkezdtük összegyűjteni a Leányváron szóba jöhető zenészeket. Az akkor már két éve működő német nemzetiségi tánccsoportunk kíséretére kerestünk muzsikusokat. Szakmár Krisztina és jómagam - Gáspár Tibor - felkerestük a listánkon szereplőket. Kisebb-nagyobb rábeszélés után mindenki beleegyezett: próbáljuk meg! Valahogy így kezdődött zenekarunk, a Leányvár Sramli történelme. A helyi német kisebbségi önkormányzat dobfelszereléssel és egy trombitával rendelkezett, ezek mellé mindenki hozta a saját hangszerét. Kik is voltak az alapító tagok? Weisenburger Csaba - harmonika, Witzenleiter Zoltán - trombita, Gerstner Tamás - gitár, Borsos Attila - dob, Nagy Ákos - trombita, Leányvári Gábor - trombita, Pluhár Hajnalka - klarinét, Illés János - klarinét, Mezős Gabriella - szintetizátor, Mezős Balázs - ének Ők tízen vágtak neki, szerencsére hárman Weisi, Witzes és �Kopasz� (Gerstner Tamás) ma is a Leányvár Sramli színeiben zenélnek. A többiek sajnos csak hosszabb-rövidebb időt töltöttek a zenekarban. Emlékezetes volt az első időszak, hiszen pl. egy vasalódeszkából átalakított több kotta tárolására alkalmas �kottatartó� mögött ültek zenészeink és gyakoroltak. Szorgalmasan jártak a kultúrotthonba és tanulgatták az újabb nótákat. Talán kevés zenekarnak adatott meg az, hogy három hónap után már közönség elé léphetett. Történt ez 1997. novemberében, amikor is a Búcsú bálunkon táncosainkat kísérték a �Lahmkruam polka� előadásával. Azóta rengeteg közös táncos-zenész élményünk volt már, és hallgatva az esküvős és a más egyéb zenész sztorikat, muzsikusaink önállóan is képesek nagyot alkotni. Szerintem 2000 volt az igazi vízválasztó. Fellépési lehetőséget kaptunk Németországban, a kitelepített leányvári svábok segítségével. Többször is táncolhattunk és szinte mindent előadtunk, amit akkor tudtunk, nagy sikerünk volt. Ekkorra a csapat összetétele is megváltozott. A kezdeti mélyhang hiányos időket javítandóan Kelenföldi Csabi fújta a tubáját, a dobok mögött már Frank Gyuri ült, klarinéton Kosztka Robi játszott. Piliscsévi különítményünk másik tagja Kosztka Viktor is csatlakozott hozzánk és trombitájával erősítette csapatunkat. Az utóbbi időben Schiller István (trombita) majd Rest Dávid (tenor) éltek zenekari felhívásunk lehetőségével és lettek aktív tagjai csoportunknak.